A megítélés nem tükrözi a színvonalat

A világ egyik legjelentősebb borversenyén, a francia Challenge International du Vinen hat magyar bor kapott aranyérmet. Összesen 31 érmet szereztek a hazai borászok, ami komoly teljesítménynek számít a nagy presztízsű nemzetközi versenyen. A bornagyhatalomnak számító Németország borai összesen 17 érmet (3 arany, 9 ezüst, 5 bronz), míg az ugyancsak bornagyhatalom Ausztria borászai 11 érmet (1 arany, 6 ezüst, 4 bronz) vihettek haza.

A magyar eredmény sokszorosa az előző években elért átlagnak. A mezőny pedig nem kicsiny: a 25 éves múltra visszatekintő rendezvényen átlagosan 5000 minta bor érkezik a világ 40 országából. A benevezett minták 25 százalékát díjazta a 771 tagú nemzetközi zsűri, így összesen 171 aranyérmet, 469 ezüstérmet és 566 bronzérmet osztottak ki.

	A bordeaux-i Challenge testvérrendezvénye a Vinexpo: a bemutatón évente 40 ország közel 2500 kiállítója vesz részt és a rendezők legalább 55 ezer érdeklődőre számítanak.

A francia nemzetközi borverseny minden országból érkező bornak, pezsgőnek és borból készült párlatnak nyitva áll, a mintákat ország, megnevezés, szüret és cukortartalom alapján osztják el, így kerülnek a kóstolópanelek elé. A kóstolás vakon történik, a minták címkézetlen üvegben, jelöletlen dugóval kerülnek a kóstolók elé, az értékelési kritériumokat a szervezők pontosan meghatározzák. A kóstolókat is komoly kritériumok alapján válogatják ki, csak olyanok vehetnek részt az osztályzásban, akik hivatásosan foglalkoznak borral, valamilyen borkóstoló klub tagjai vagy hivatalos borkóstolók.

A verseny nagy presztízsnek örvend a szakmában: a szervezők szerint díjnyertesek borai iránt komoly érdeklődés mutatkozik, egy itt elnyert éremnek közvetlen gazdasági haszna van. A Challenge díjazottjai jogot kapnak arra, hogy grafikailag reprodukálják a díjakat a nyertes borok üvegein, hirdetési anyagaikban, reklámozhatnak a verseny hivatalos díjnyertesi brosúrájában és a verseny honlapján.

Miért pont Bordeaux?

Immár két évszázada a bordeaux-i régió termeli azokat a borokat, amelyekhez a szakértők világ összes többi borát hasonlítják. Ez leginkább a vörösborokra igaz, hiszen a régióban termelt borok 85 százaléka vörös, 15 százaléka fehér. A bordeaux-i régiónak egyedülálló tulajdonságai vannak, a klíma és a talaj tökéletes a legjobb borok előállítására alkalmas szőlőfajták termeléséhez. A környéken mintegy 9 ezer ún. chateau található, amely egyenes fordításban kastélyt, várat jelent, a borászatban szőlőtermelő bírtok vagy pincészet.

A franciák komoly szabályzatokhoz kötik a bortermelést, ezeket az Appelation d'Origine Controlée (A.O.C.) tartalmazza, amely földrajzi helyhez, eredeti névhez és minimális termelési szinthez köti a borokat. Általában minél pontosabb a meghatározás, annál drágább a bor. Először a Bordeaux nevet tüntetik fel - illetve felsőbb kategóriaként a Bordeaux Supérieurt -, amely az egész régióra vonatkozik, azután jön a körzet (vagy borvidék) neve, pl. Médoc, majd ezután a falu vagy település neve, pl. Paulliac. A bordeaux-i régióból így összesen 57 különböző megjelölésű borfajta származhat. A szigorú rendszer kidolgozása az 1855-ös párizsi világkiállításra vezethető vissza: III. Napóleon ekkorra rendelte el, hogy valamilyen rendszer szerint kategorizálják a legjobb francia borvidékről származó italokat.

A Gironde öbölbe torkolló Garonne folyó két partján található különböző mikroklíma és talaj két nagy részre osztja a bordeaux-i borokat: a nyugati- és keleti parti borokra. A nyugati parton inkább a Cabernet sauvignon alapú borokat készítenek, ezeknek intenzívebb az ízvilága és nagyobb a tannin tartalma. A legismertebbek a pauillaci, médoci és sauterni pincékből származók. A keleti parton - például St. Emilionban és Pomerolban - a Merlot alapú borok az elterjedtebbek, ezek gyümölcsösebb ízű, könnyedebb borok.

A megítélés nem tükrözi a színvonalat

A hazai borok megítélése korántsem tükrözi a minőségi színvonalukat, áll az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentésében. A magyar borok alulértékeltek, megítélésük meglehetősen gyenge Európában - mondta a Magyar Rádiónak az Argárgazdasági Kutatóintézet munkatársa, Radócné Kocsis Teréz. A magyar palackozott borok kivitele visszaesett, miközben az európai piacokon emelkedett a vörösbor és a minőségi bor ára, mondta az intézet munkatársa.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint egyedül a tokaji bor indul jó eséllyel az európai piacon, a többi márka esetében komoly munkára van szükség, ha jó eredményeket szeretnének elérni borászaink a hazai piacon.

"Kis-Bordeaux"

Azt mondják, hogy a bordeaux-i verseny a legrangosabb, bár már vannak más nagy borversenyek is, például a párizsi, mondta az [origo]-nak az idén a 2000-es Cabernet sauvignon selectionnal ezüstérmet nyert Takler András.

Minden ilyen nemzetközi verseny sokat számít marketing szempontból, még akkor is, ha idén az ún. "kis-Bordeaux" versenyt rendezték meg, tette hozzá. (Az idén a Bordeaux városától északra található kisvárosokban, Bourgban és Blaye-ban április 24-én rendezték meg a Challenge International du Vinre "szűkített" változatát.) A szakma által csak "nagy-Bordeaux" néven emlegetett versenyt ugyanis kétévente rendezik meg, a következő alkalom 2005-ben lesz.

Az idei kisebb, bár megítélés szempontjából hasonlóan rangos verseny nevezési díja mintánként 72 euró, és hozzávetőlegesen ennyibe kerül a kiszállítás költsége is. A versenyre egy mintából 6 palackot kell küldeni. Aki tehát, mint Takler András, 2 mintával vesz részt a versenyen, forintban kifejezve mintegy 400 ezres költséggel számol.

Kékfrankos Manhattanben

A Takler pince A vállalkozás irányításában ma hárman osztoznak: Takler Ferencet két fia, András és Ferenc segítik a munkákban, mindketten végzett borászok. A család ültetvényei a Szekszárd történelmi borvidék kiemelt dűlőiben helyezkednek el: Decsi-hegy, Hidas-Petre, Görögszó, Felső-Cinka, Faluhely. Fő szőlőfajtáik a Kékfrankos, a Cabernet franc, a Merlot, és a Kadarka.

A tavalyi és idei évben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a magyar borok iránt, a szekszárdi borász szerint. A tavalyi nagyversenyen egy aranyérmet és egy ezüstöt nyert Takler-pincészet az amerikai piacra talán egy kicsit jobban koncentrál, viszonylag szép sikerrel: Manhattan több éttermében is fellelhető a nemzetközi díjas 2000-es Kékfrankos és a Regnum. Bár Hollandiából és Angliából is van évi 1-2 ezer üveg megrendelés, a borász szerint az európai piacon nem könnyen fogadják be az új borokat; már leosztották a szerepeket.

Az eredmények tekintetében azonban mindenképpen megérte a részvétel, Takler András szerint. "Most megyek egy párizsi kiállításra, és egy társaság, amely magyar borokat szállítana ki, már ismerte a nevünket" mondta a szakértő.

A szekszárdi borok minden évben hoznak érmet, mert a mai igényeknek megfelelnek, mondta Takler András. Ez azt jelenti, hogy a különleges, szubmediterrán klímából eredő fűszeres és elegáns ízüket könnyű felismerni, mert egyediek, mondta a borász, aki szerint ez az, amire építeni kell.

A sokat mondó Bikavér

Taklerék: a borászat családi hagyomány.

A kisebb családi pincék 80 százalékban belföldi piacra értékesítenek. A szakértők szerint lehetetlen feladat lenne kamionszámra szállítani bort a nagy kereskedelmi láncokba. Ezért vélik többen úgy, hogy a magyar borokkal meg kell találni a kisebb, kényesebb exkluzív piacokat. Ezt azonban nehezíti a megtépázott hírnév.

Rengeteg gyenge minőségű bor van kint a legalsó polcokon, mondta Takler András. A szakértő szerint tipikus példa erre a Bikavér esete: komoly piaci esélyei lennének ennek a bornak, ha nem lenne a neve Bikavér. "Sokszor nagyon gyenge minőségű borra kerül rá a minőséget garantáló állami jegy, ez pedig elfogadhatatlan", mondta Takler András. A borász szerint elképzelhető, hogy akár 50 éves, kitartó munkával lehet csak változtatni a helyzeten szerencsére azonban látni az olyan pozitív jeleket, mint amilyen a bordeaux-i verseny eredménye - tette hozzá.

Három érem az első komoly külföldi versenyen

Az egri Thummerer Vilmos borai három érmet szereztek a bordeaux-i versenyen. Nem értékeljük túl az érmeket, mert ugyan óriási számú bor jelenik meg a versenyen, mégis a szerencse is közrejátszik abban, hogy milyen zsűrihez kerül a benevezett bor - mondta az [origo]-nak az egri borász. Azért mégiscsak egy megmérettetésről van szó, és a nagy kínálatból érméket szerezni nem könnyű feladat, tette hozzá Thummerer Vimos. A borász egy kanadai verseny után (ami szavai szerint csupán szárnypróbálgatás volt) most indult először komoly nemzetközi versenyen, eddig nem tulajdonított nagy jelentőséget az ilyen eseményeknek.

Sok esetben, akár borbarátokról, akár a borral csak ismerkedő külföldi vendégekről van szó, érezhető, hogy egy ilyen elismerés számukra értéket jelent. A hazai fogyasztóknál is megfigyelhető, hogy egy bordeaux-i versenyen elért elismerés többet jelent, mint egy - egyébként hasonlóan nívós - hazai versenyen, például a VinAgorán elért eredmény, mondta Thummerer Vilmos. Sok vevő hozzáértő, de jobban érzi magét, ha alátámasztják szakértelmét, tette hozzá. A szakember egészen biztos abban, hogy az érmek gazdaságilag is jelentenek majd valamit, nem csak a hírnevet növelik. A nevezési díjat biztos visszahozza a három érem, mondta nevetve Thummerer Vilmos, aki szerit a magyar borok háttérbe szorulásának történelmi okai is vannak.

Thummerer pincészet Thummerer Vilmos és családja 15 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal. Eger, Noszvaj és Novaj határában, a legjobb fekvésű dűlőkben - Áfrika, Vidra, Mészhegy, Tekenőhát, Kőkötő, Juszalagos - termelnek szőlőt. Fő fajtáik a Királyleányka, Chardonnay, Szürkebarát, Olasz rizling, Pinot blanc, Merlot, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Pinot noir, Cabernet franc.

A szovjet időszak arról volt híres, hogy a mennyiséget tartották szem előtt a minőség helyett, mondta a borász. "Viszonylag elfogadható borokat készítettek, nem volt érdek, hogy kiemelkedő minőséget érjenek el. A többletenergia és munkát, ami a minőségi borok előállításhoz kell, nem honorálta senki" - mondta Thummerer Vilmos.

Mit tud az unió másik oldala?

Az sem elhanyagolható ok a borász szerint, hogy a nyugati országokat semmi sem késztette arra, hogy Magyarországról jó minőségű borokat vásároljanak. A minőségi borok piaca jól fizető szűk piac, nehéz a verseny, a borász szerint. "Reménykedem abban, hogy az EU-tagsággal megváltozik valami, hogy most már családon belül azt mondják: nézzük meg, mit tud az unió másik oldala". Ezek után Thummerer Vilmos szerint hozzá mernek majd fogni a drágább és jobb minőségű magyar borok importjához.

A magyar borok minősége sokat javult, a világ boraival felveszik a versenyt, a borász szerint. Sajnos nagyon nehéz azokba a csatornákba, bekerülni, amelyek a borértékesítésben részt vesznek, mondta az egri szakember. A legnehezebb azoknak a gasztronómiai vásárlóknak (éttermek, hotelek, kávéházak stb. tulajdonosai) a szokásait megváltoztatni, akik már a nagyapjuk ideje óta üzletelnek a borászatokkal, és kialakult a kölcsönös bizalom - mondta Thummerer Vilmos.

Erős marketing kell a piacra jutáshoz

A szakember szerint a magyar borászatok, szőlészetek óriási erőfeszítéseket tettek a technológia és technika terén. "Eljutottunk oda, hogy elég jó lett a színvonal, a hiteleknek, az önerőnknek és a kormánytól független támogatási rendszernek köszönhetően", mondta a borász. A piacra jutáshoz azonban kiváló és erős marketing kell, ehhez pedig a pincéknek nincs pénze, mert a befektetéseik után a hiteleket törlesztik, mondta Thummerer Vilmos. Szükség lenne az állam segítségére egy erős és jó marketingstratégia kialakításában, mondta a borász.

Ettől függetlenül, Thummerer Vilmos szerint a legfontosabb a magyar piac, itt kell pozíciót tartani. "Ha nyitottabbá válik az ország, és erősödik az idegenforgalom, akkor meg tudjuk tartani a hazai piacot. Amikor Ausztria csatlakozott az unióhoz, nyolc hónapig tartott a rácsodálkozás a hirtelen beáramlott idegen borokra. Aztán az osztrákok visszatértek az osztrák borhoz. Ebben bízom itthon is" - mondta a borász.

Nincs esélyegyenlősége a magyar boroknak

A francia érem két dolgot jelent a Challenge-en aranyérmet nyert soproni Jandl Kálmán számára: elsősorban a nagy eredményt a komoly nemzetközi megmérettetésen, ami magának a pincének tesz majd jót, másodsorban pedig az eddig méltánytalanul elhanyagolt kékfrankos fajtának segít majd az érem, hogy visszanyerje megítélését a borok között, mondta az [origo]-nak Jandl Kálmán.

A borász szerint egy-két kivételtől eltekintve nincs esélyegyenlősége a magyar boroknak az európai piacon. Az uniós tagországokkal azonos feltételeket kellene biztosítani a magyar borok számára: az Unióban mindenki nagyobb támogatottságot kap, mint mi, és a nagyságrend akár tízszeres is lehet - mondta Jandl Kálmán.

Olyan nagyságrendet kell kialakítani, amely hosszú távon is életképessé teszi ezeket a vállalkozásokat, mondta a soproni borász. Jelenleg 10 hektáros területen gazdálkodunk, az életképességhez és a reális versenyhelyzethez 15 hektár kellene, mondta a soproni borász.

Jandl pince A pincészet központja Fertőrákoson található. A Jandl családi borgazdaság a fehérborok közül a soproni borvidéken közkedvelt Zöldveltelinit állítja elő. Specialitásuk a Kékfrankos, amelyből négyféle bort készítenek. A különlegességeket kedvelők számára érdekesség a nemrég telepített Syrah szőlő. A pincészet honlapja

Ki kell használni Magyarország egyedi adottságait

A magyar bornak igenis van helye a világpiacon, mondta az [origo]-nak az egyik legnagyobb hazai hordókészítő, a Trust Hungary Rt. marketing igazgatója, Ruppert Ignác. A szigorú terméskorlátozás, a modern technológiák meghonosítása és a minőségre való törekvés egyértelműen elindult, és a francia versenyen elért eredmények is ezt mutatják, mondta a szakértő, aki szerint az ország egyedi adottságait ki kell használni.

Az EU-csatlakozás csak használ, de fontos, hogy lassú, folyamatos építkezésről van szó, nem kell rögtön az 50 dollár fölötti árkategóriát megcélozni, mondta a szakértő. Még nem beszélhetünk arról, hogy a magyar bor versenyképes az EU-ban, de vannak már erre utaló jelek, tette hozzá.

A bor szenzációs, de nagy lemaradás van borkultúrában

A borkultúra kellő elterjesztése igen sarkalatos pont Ruppert Ignác szerint. "Dél-Afrikában tapasztaltam, hogy minden egyes étteremnek, hotelnek külön borkóstoló részlege van. Fél évvel korábban már hirdetik a rendezvényeket, komolyan terjesztik a borkultúrát. Ennek meg is van a hatása: az éttermeket járva láttam, hogy a dél-afrikai fogyasztók igen nagy százaléka issza előszeretettel a hazai termésű boraikat" mondta a marketingigazgató.

Magyarországnak nagy a lemaradása a borfogyasztás kultúrájában: a magyar fogyasztóknak a minőséget és a minőségi fogyasztást kell terjeszteni, és ebben nagy szerepe van a pincéknek, termelőknek, mondta Ruppert Ignác. Ha megvan az ár-érték arány, akkor nincsenek eladási gondok, a szakértő szerint.

"Ismerkedni kell a borokkal, meg kell tudni különböztetni őket, céltudatosan választani, hogy milyen alkalomra, milyen ételhez, mit iszunk. A termelőknek és pincészeteknek pedig meg kell érteniük, hogyan szolgálják ki a fogyasztókat és a világpiacot. Sok munka, de megéri, mert a magyar bor szenzációs" - mondta Ruppert Ignác.

Kántor Endre

Az aranyérmes borok listája

A Challenge International du Vinen aranyérmet nyert magyar borok listája:

Az ezüstérmes borok listája

A Challenge International du Vinen ezüstérmet nyert borok listája:

A bronzérmes borok listája

A Challenge International du Vinen bronzérmet nyert borok listája: