Az iraki foglyok kínzásáról napvilágot látott hírek megjelenése előtt készített felmérés szerint azt, hogy a magyar kormány szállító alakulatokat küldött Irakba, a magyarok kétharmada (68 százaléka) ellenzi, viszont 23 százaléka támogatja. Azok aránya, akik szerint az iraki részvétel miatti biztonsági kockázat kifejezetten nagy, vagy nem vállalható nagyságú, a 2003. szeptemberi 19-ről mostanra 28 százalékra nőtt. 

A hadműveletek megindítását megelőzően (2003 elején) a magyarok háromnegyede ellenezte az akkor még csak tervezett háborút. 2003 szeptemberében, az amerikai katonai győzelem és az ideiglenes Iraki Kormányzótanács megalakulása után az ellenzők aránya 65 százalékra csökkent, de még a katonai győzelem után is a magyarok meghatározó többsége ellenezte ezt a háborút. Mostanra az ellenzők aránya nem nőtt ugyan, de a pártolóké a háború előtti szintre csökkent. Jelenleg Magyarországon négyszer annyian ellenzik az amerikaiak iraki szerepvállalását, mint ahányan támogatják azt.

A felmérés szerint a megkérdezettek 15 százalék gondolja úgy, hogy "Irakban jelenleg a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem zajlik, miközben 44 százalék van azon a véleményen, hogy inkább Amerika saját érdekeinek védelme az, ami jelenleg Irakban történik".

"Amikor 2003 szeptemberében, az alakulat missziójának kezdetén feltettük ugyanezt a kérdést, akkor kísértetiesen ugyanolyan arányban ellenezték, illetve támogatták a magyarok ezt a katonai részvételt, mint most, 2004 áprilisában" - írják, hozzátéve, "a jelek szerint a téma pártpolitikai tematizálása, kampánytémává emelése egyes pártok részéről nem befolyásolta a magyar közvéleményt".

"Nem volt megfigyelhető hatása a spanyol kormány azon döntésének sem, amely katonái kivonására vonatkozott. A magyarok meghatározó többsége kezdettől ellenezte ezt a részvételt, és ellenzi most is. Ebben a politikusok üzeneteinek és szándékainak aligha volt és van szerepe" - olvasható az intézet honlapján.

"Az 1996-os vagy 2003 eleji katonai vonatkozású részvételeket, akciókat a közvélemény többsége támogatta. A háborúk utáni rendezésben való katonai részvételt illetően tehát most először, a szállító alakulat Irakba küldésével kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy az ellenzők vannak meghatározó többségben" - olvasható a kutatás értékelőjében, amely szerint "felméréseinkből az mindenképpen látható: a magyar szállító alakulat Irakba küldését a magyar közvélemény nem valamiféle elvi izolációs álláspontból, vagy doktriner pacifizmusból fakadóan helyteleníti". A Gallup szerint ugyanis "a többség ugyanis támogatta a béketeremtő vagy békefenntartó katonai szerepvállalást Boszniában és katonai orvos-csoport kiküldését Afganisztánba is, de az amerikaiak iraki akciójában való magyar részvétellel kapcsolatban a többség helytelenítő álláspontot foglalt el - ami immáron másfél éve gyakorlatilag változatlanul kétharmados arányú.

A Gallup a kutatás keretében összesen 1020 embert kérdezett meg e témában, akiknek összetétele a nemek aránya, a korcsoportok és a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözte a magyar felnőtt lakosság összetételét.